gondola tok

 Két év telt el amióta utoljára publikáltam. Eseményekkel és tapasztalatokkal teli két év. Miért nem írtam ezen idő alatt? - kérdezhetné a kedves Olvasó, már ha érdekelné. Ha kérdezné azt válaszolnám, hogy a csalódottság okán. Engem a társadalom és a politika kölcsönhatásai érdekelnek legjobban, de elegem lett ezen kölcsönhatás második tényezőjéből. Kicsit talán az elsőből is.

Az utolsó, befejezetlen írásom azt boncolgatta, hogy hová tart az ország. Ezt 2008-ban írtam. Akkor leírtam, hogy olyan folyamatok zajlanak le a társadalomban, amelyek a Jobbik erősödéséhez, a "ballik" összeomlásához, a Fidesz győzelméhez, és alapvetően a társadalom kétségbeeséséből adódóan egyre szélesebb körű radikalizálódáshoz vezetnek.

Azóta már teljesen aktualitását vesztette volna a téma, ha nem lenne itt az idő újból megkérdezni: hová is tartunk?

Ha sámán lennék, az eldobott csontok valószínűleg egy ürülékhalmot formáznának, ha madárjós, a dél felé V alakban húzó vadlibák szomorú gágogása szolgálna intelmül, míg ha béljós, akkor a felboncolt állat beleiben tekergőző férgek hívnák fel a figyelmet az elkövetkezendő sötét jövőre.

Jós vagyok, mert nem tanultam sem politológiát, sem szociológiát, de egyáltalán semmilyen "-ológiát". Azonban a jóslataim rendszerint bekövetkeztek, mivel azokat a számomra felfogható társadalmi folyamtokból vezettem le. Ezek a jóslatok a következőek voltak (ezeket a hozzám közel állókkal meg is osztottam annó):

1. 2008: Radikális erők erősödése, biztos Fidesz győzelem 2010-ben, Miép bekerül a parlamentbe, MSZP összeomlik.

2. 2009: kétharmad a Fidesznek, feladjuk a demokrácia védelmi vonalait. Miép parlamentbe kerül, MSZP összeomlik. A Magyar Gárda lehetséges, hogy hivatalos fegyveres félkatonai szervezetté avanzsál. (Ez utóbbi speciel nem jött be.)

3. 2010 (választások után): a Fidesz politikai ellenfeleinek megsemmisítése, kérdés, hogy milyen eszközökkel, alkotmány módosítás a pozíció stabilizálása érdekében, kérdés, hogy ezen közben mennyire sérülnek az alkotmányos jogaink.

Könnyű utólag megmondani a nyertes ló nevét - mondhatná a kedves Olvasó, így ma, most, előre kinyilatkoztatom jövendöléseimet a 2011-es évre.

Drága jó Magyarország, halld hát szavam!

A Miniszterelnök Úr a diktatúra felé vezető ösvényen határozott léptekkel menetel. Nem hiszem, hogy ezt csak én veszem észre. Sőt biztosan tudom (Die Welt, New York Times). Okos politikus a Miniszterelnök Úr, az adott helyzet nem is vezethet más felé. Adott egy erős kézre kiéhezett társadalom, adott egy romokban heverő ország. A folyamat gyakorlatilag sablonos, az 1930-as évek Németországában is nagyon hasonló folyamatok zajlottak le. Az első lépésben különböző módon meg kell semmisíteni a politikai ellenfeleket. Az alkotmány módosításával be kell biztosítani a párt hatalmát és pozícióját. Eközben fel kell készülni a várható ellenvéleményekkel szembeni fellépésre, mind eszközökkel, mind "legális" lépésekkel. Meg kell szüntetni a jogorvoslat lehetőségét is. Ehhez számos törvénymódosításon keresztül vezet az út.

Szembe kell néznünk azonban számos hátrányával ezen folyamatoknak. A radikálisokból  lett csendes boldogságban éldegélő Fideszes szavazótábor szembesül azzal, hogy a csoda csak nem jött el, ígéretek ide vagy oda, még ha van is erőfeszítés, a valós eredményekhez idő kell. Eljön/eljött az idő amikor elkezdődik a "nem erről volt szó" illetve a "még ha erről is volt szó, ez nem jó". Az emberek észreveszik, hogy az ígért adócsökkentés a kisember számára nem kedvező, az sem jött el, amit a kormány ígért, miszerint, hogy magánszemélynek végzett szolgáltatás nem lesz adóköteles. Sem a közbiztonság nem nőtt a keleti országrészben. Ehelyett elveszik a fiatalok magánnyugdíjpénztárban felgyűlt pénzét, amit amilyen arrogáns dolog volt annó kötelezővé tenni, ugyanolyan arrogáns most elvenni.

Az utóbbi 20 év borzalmas oktatási politikája csak ront a helyzeten. Valószínűleg a kormány MSZP-s elődei sem tudták, hogy a Fidesz malmára hajtják a vizet, amikor egyre inkább engedték elterjedni a nyugati típusú média emberekre való hatását, míg egyre kevésbé színvonalas oktatásban részesítették a fiatalokat. A "panem et circenses" elv ókori eredetű, azonban előszeretettel használják a mai  kormányok is, hogy irányítható tömegeket tudjanak maguk mögött. Jó példa erre az Egyesült Államok. Ott a kőolaj a kenyér megfelelője a képletben, míg Hollywood, és a sztárvilág a cirkusz. Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az irányítható képzetlen tömeg elveszti a kenyeret a képletből, a valós kenyeret, akkor képzetlen és irányíthatatlan tömeggé válik. Ehhez még az is társul, hogy a jogorvoslat lehetőségét elvesztő ember egyetlen lehetősége az, hogy  bunkósbotot ragad.

Ez azonban csak kedvez a diktatórikus politikának, mivel a randalírozó ismételten radikális tömeg már a rend bomlasztója, így "jogosan" lehet ellene fellépni. És mi erre a legjobb mód, ha nem a rendőrség feletti felügyelet, nehogy újra előforduljanak a 2005-2006 év rendőri túlkapásai. Az elfogadott új alkotmány lehetővé teszi ezt. Ezek után már csak egy kis lépés a regnáló kormánynak, hogy bebiztosítsa magát legalább az elkövetkezendő 8-12 évre. Ha választani kellene, már most nincsen mérvadó ellenfele, ha lenne is, azt koncepciós perekkel lehetetlenné lehet tenni. Erre az alkotmánymódosítás már megadta a megfelelő eszközöket.

Hogy ezután mi lesz? Azt már a kedves Olvasó fantáziájára bízom. Hogy paranoiás lennék? Egy barátom mondta nekem minap, mikor a saját fegyveres végrehajtó hatalom kiépítéséről beszéltem, hogy "hát azt már csak nem"... erre én azt válaszoltam, hogy az alkotmánymódosításra  is ezt mondtuk... 2000-ben eszünkbe nem jutott volna, hogy 2010-ben a sajtó cenzúrázása akár ötletként felmerülhetne. 

Optimista ember vagyok. Látszik? Nem látszik. Meg van az okom erre. A jós gyakran kívánja, hogy jövendölései ne igazolódjanak be. Én tiszta szívemből kívánom. Ha mégis igazam lesz, akkor volt 20 év szabadságunk. A politikát csakúgy, mint a történelmet csakis pártatlanul lehet átgondolni. Ezen elv alapján azt mondom, én a fentiekben felsoroltakat látom valószínűnek, de adja Isten, hogy Orbán Viktor Úr ne az én általam prognosztizált úton haladjon tovább, illetve ha azt is teszi, ne felejtse el, hogy az igazság, jóhiszeműség, és tisztesség minden törvény és alkotmány felett áll. Adja Isten, hogy felelősségteljesen, önzetlenül vezesse az országot. 

És adjon Isten mindenkinek Békés Boldog Karácsonyt... 2011-re is.

(Aki ész érvekkel meg tud győzni a logikám rossz mivoltáról, kérem tegye meg kommentben mindenképp.)

Átadták tegnap az M0 körgyűrű (10 éve ez a neve, de körgyűrű még 10 évig biztos nem lesz belőle) újabb szakaszát, amellyel most már az összes autópálya elérhetővé vált azok számára, akik fel mernek hajtani a "halál út"-ként is nevezett aszfaltcsíkra.

Hurrá! Háromszoros hurrá!

Bár biztosan eltart pár napig, mire a forgalom áttér a nevezett útra, de arra kíváncsi lennék, hogy a holland kamionos honnan a bánatból tudja majd, hogy legyen szíves nem bejönni az Andrássy útra, ha Románia felé tart. Mindenesetre számára biztos jó lesz, hogy bűzlő nagyvárosunkat elkerülheti.

Nem mondanám, hogy nagyon vártam az elkészültét, eddig 8 évnyi budapesti furikázásaim során, büszkén vállalom, egyetlen egyszer hajtottam csak fel az M0-ra. Azonban hallottam bizonyos pletykákat arról, hogy tehermentesíteni fogja a belvárosi utakat. Ebben azért kételkedtem, mert nem értem, hogy az a soktízezer ember aki egyik kerületből igyekszik a másikba reggel, mi a búbánatnak menne ki az M0-ra? Plusz, aki tranzitforgalomként döngetne át Budapesten, mondjuk Egerből a Balaton felé menet, az biztosan úgy időzítette, hogy ezt semmiképp sem a dugó időszakban kelljen. Na de mindegy, hát ha mentesíti, akkor mentesíti.

Mostanában már arra is gondoltam, hogy A pontból B pontba való igyekvés közben gyakorlatilag én is használhatnám az M0-t, tekintve, hogy jelen állapotok miatt így is 3 óra alatt tudok megtenni 25 km-t reggelente Budapesten. Ha teszek egy 80 km-es kis kerülőt, még akár gyorsabban is odajuthatok, ahova éppen muszáj. Ezzel csak az a baj, hogy a benzinárak manapság nem éppen alacsonyak, és ez havi szinten 40000 forintomba kerülne.

Kicsit sok volt a körítés, így rá is térek, mi  problémám a helyzettel. Budapest gyakorlatilag összes fő közlekedőútja le van zárva. Észak-déli irányban egyedül a körút nincs lezárva vagy leszűkítve, ami eleve nem járható, még amikor a többi úton lehet közlekedni, akkor sem. A nyár folyamán át kellett éljem, hogy a reggelente általam választható négy útvonalat egyenként lezárták. Az elsőnél bosszankodtam, a másodiknál is, a harmadiknál kezdtem gyanakodni, és igen végül a negyediken is keresztbe tettek (egy terelő táblát).

Persze jó, hogy felújítják az utakat, de ki az az inkompetens kolléga, aki ezt egyszerre engedélyezte, vagy akár kitalálta? Hogy Budapest működik a lezárt budai alsó rakpart, a leszűkített budai felső rakpart, a végénél leszűkített pesti alsó rakpart, a lezárt Kálvin tér és Szabadság híd, lezárt Krisztina körút, feltúrt Haller utca, feltúrt Bécsi út (és sorolhatnám) nélkül? Zseniális. És ezekért az ötletekért fizetjük a város vezetését az adónkból. Plusz fizetek 140 Ft jövedéki adót a benzin minden litere után (ez kb. 336 000 Ft volt csak ebben az évben), és súlyadót. És erre most jön a nagy ötlet a behajtási díj, vagy dugó díj. Mert mi miattunk van dugó, és mi miattunk van szmog a városban.

Hiába van kész az M0, ha a város abszolút járhatatlan. Csak tudnám mikor zárják végre le az új M0-t? Már úgy várom.

Régen gyermekkoromban hallottam egy történetet, ami arról szólt, hogy a neandervölgyi emberek populációit kipusztította a cro magnoni ember. Ennek oka az volt, hogy ugyan a neandervölgyinek agytérfogata sokkal nagyobb volt, termete is robosztusabb volt, mégis jámborabb volt mint a cro magnoni. Nem volt feltétlenül gyengébb, de erőszakosabb, agresszívebb, gátlástalanabb volt. Valami hasonló zajlik le napjainkban is.

Mai világunk új törvényekre kényszerít, az állatvilághoz képest. Bár látszólagosan az emberek között is az "erősebb kutya... tépi szét a gumicsirkét" elve uralkodik manapság (gyúrunk vazze??), ez csak a mikrokörnyezetre vonatkozik. Viszonylag kicsi, közvetlen környezetben gyakorolt hatásként látható, egyes személyekre bizonyos kisebb közösségekben. Vizsgáljuk csak meg ezt globális vonatkozásban!

Mára már számtalan szabályt alkottunk az emberi élet védelmére. Populációnk eredményes növekedése érdekében törvényeink esélyt adnak a társadalomra abszolút káros, visszaeső bűnözők számára is. Társadalmi normáink, erkölcseink gyakorlatilag nem teszik lehetővé, hogy olyan vérengzések történjenek, mint a történelem korábbi háborúiban, vagy hogy napjainkban is alkalmazzuk a "szemet szemért" törvényt. Ez a demokrácia (egyik ismérve).

Az új evolúciós törvény az emberi faj társadalmain belül: "a gátlástalanabb kutya létesít szexuális kontaktust". És míg az állatvilágban ha erőfitogtatásra, kiválasztódásra kerül a sor, mindkét fél keményen helytáll, minket kötnek a saját magunk alkotta szabályaink, így a visszavágás semmiképp sem lehet azonos mértékű. Így fordulhat elő, hogy az emberi populáción belül létezhet egy (vagy több) közösség (hangsúlyozom közösség, nem faj), amely csupán azzal, hogy semmibe veszi társadalmi, erkölcsi normáinkat gyakorlatilag fölénybe kerülhet.

Akinek nem inge ne vegye magára, de aki úgy érzi, magára ismert, azt arra kérném, alkalmazkodjunk a közösség elvárásaihoz, illeszkedjünk be, ápoljuk kultúránkat(!) és tegyünk a közösségért, ne csak kapni akarjunk, és elvenni. És ragaszkodjunk a demokráciához amíg csak lehet.

Persze tudom, hogy nyelvtanilag helytelen, de azért csak büszke vagyok frappáns kis szójátékomra. A car go tükörfordításban: kocsi megy. Megy bizony, nem is egy, hanem 2000 azaz kettőezer.

Mindig azt mondtam, hogy a becsület számomra alapvető fontosságú, 10000 forintnál fontosabb, hogy a tükörbe tudjak nézni, de bizony 100 000 forintnál is. Sőt, ha valaki tanácsot kért tőlem, akkor is mindig azt mondtam, legyél tisztességes, de ha mindenképp csalni akarsz, száz millió forint alatt bele se kezdj. Akkor legalább csak egyszer kell, és utána nincs rászorulva többé az ember, hogy újra lopjon, csaljon, vagy hazudjon.

Nos, ha valakit nem kell tanítanom, az a Máv Cargo volt vezetője, Kovács Imre. Aki, hozzáteszem, most  már szabadlábon védekezhet. Az ő közbenjárásával adtak el 2000 vagont ócskavasként. Nem kezdem el számolgatni, kinek mennyi juthatott a bizniszből, de gondolom nagyságrendekkel nagyobb összeg lehetett, mint anyukám éves nyugdíja.

A Medgyessy kormány idejében vizsgálták már az ügyet, azonban akkor nem találtak bűncselekményre utaló jelet. Az állami számvevőszék vizsgálata után az a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere, Csillag István így nyilatkozott: Akkoriban ott volt egy "halom" vagon, amelyet nem használtak. Abban az időben kezdtek az acélárak az égbe szökni. Az ócskavas - mint alapanyag - hiánycikk volt, és a Dimag cégnek alapanyagra lett volna szüksége. Ezek a körülmények is befolyásolták, hogy ócskavasként hogyan lehetett értékesíteni – mondta a miniszter. (Nem akarom elferdíteni a dolgokat, tehát szögezzük le, hogy ő ezután újabb vizsgálatot indított, ami miniszterségének ideje alatt nem fejeződött be.)

Ha tehát jól értem, kicsiny országunkban ilyen csodás lehetőségek vannak. Akkor most vegyük sorra, mit lehetne még így eladni. Tegyük fel, hogy sírkőkereskedő vagyok. Manapság igencsak magas a márvány ára, ugyan mi lenne, ha bontott tégla árban kapnék pár tonnát a parlament burkolatából? Persze az árkülönbözetből jócskán visszajuttatnék az eladó félnek, ígérem, és ha az ÁSZ vizsgálódna, arra is félrerakunk belőle. Ez természetesen csak spekuláció, de ha már korrumpálnám magam százmilliókért, én is így csinálnám.

Csak azt magyarázná el végre nekem valaki, hogy azok, akiknek szalad a szekér, hatalom van a kezükben, jól keresnek, miért kell folyton visszaélni a helyzetükkel??! Olyan nehéz tisztességesnek, becsületesnek maradni?

Szeptember 1-től hatályba lépett az a rendelet, amely gyakorlatilag behatárolja az építőipar árainak minimumát. Ezzel szintén a gazdaság kifehérítését célozták meg, mivel így eltűnik az a különbség, amely abból adódott, hogy sok vállalkozó feketén alkalmazta szakmunkásait, így, megkerülvén a járulék, a munkaadói járulék és társadalombiztosítási hozzájárulás fizetését, alacsonyabb árakon tudott munkát vállalni.

Az új rendelet bevezeti az (eddig is közismert) rezsióradíj fogalmát, amelynek minimumát a szakmunkás minimálbér (bruttó 85000 Ft) alapján határozták meg. Ez körülbelül 266 Ft-os nettó órabérnek felel meg. Erre rá kell számolni az összes működési kiadást, illetve a hasznot, így jön ki a rezsiórabér. Ezután az építőipari normagyűjtemény által meghatározott "egy négyzetméterre eső szükséges időráfordítással" beszorozva kapjuk meg a valós egységárakat (általában négyzetméterben).

Ilyen formán sikerült a rezsiórabért kb. 800 Ft/óra + áfa körül megállapítani (ezt a cikk által leírtak alapján számoltam), ami kevesebb mint a fele a reális piaci árnak. Éber vállalkozó minden munkánál kiszámolja az egységárak alapján a várható rezsiórabért, hogy biztos legyen a megtérülésben. Jómagam semmiképp sem vállalok munkát 1500 Ft-os rezsiórabér alatt, de azt is csak akkor, ha a megrendelő felé az elszámolás alapja is az órabér, és az eltöltött órák száma. 

Igyekszem ugyanis mindent a "fair play" szabályai szerint tenni (hozzáteszem, ezt alapvetőnek tartom, politikai kampányok nélkül, és az éppen regnáló párt(ok)tól függetlenül). Így azonban az általam fizetett órabér nettó 700 Ft, ami teljesen reális a budapesti piacon, járulékaival együtt 1250 Ft/óra. Így a teljes működési költségeim fedezésére és haszonként marad összesen 250 Ft, óránként emberenként. Ez esetben is 10 ember alkalmazása esetén naponta 20 000 Ft marad az összes kiadásra (benzin, telefon adminisztráció, könyvelő, munkaügyes, biztosítás, üzemorvos, stb...), ami havi szinten 440 000 Ft. Értelemszerűen ez édeskevés, és ha maradna is belőle mondjuk 150 000, abból fizethetek 16% nyereségadót, majd 4% különadót, 1,5% helyi iparűzési adót, és 40% járulékot, majd haza is sétálhatok 71487 Ft-tal.

Ha nem fizetek nettó 700 Ft-ot óránként, minden emberem elhagy, és átmegy olyan vállalkozóhoz, aki minimálbérre bejelentve őt, zsebbe fizet ugyanennyit. Ha ezt is teszi, kijön 400 Ft bruttó órabérből, +433 Ft óránként zsebből zsebbe, és ha 1300 Ft-os rezsiórabéren dolgozik is, marad neki 466 Ft, havonta 10 emberen 820 160 Ft. Legrosszabb esetben is hazaviszi a 300 000 Ft-ot.

Számomra a kifizetődő rezsiórabér 1800 Ft. Neki 1300 Ft. A frissiben meghatározott minimum rezsiórabér 900 Ft. Azonban az új rendelet kötelezi a vállalkozót, hogy árajánlatában és szerződésében a rezsiórabért feltüntesse. Az építőipari vállalkozók szövetsége azon az állásponton van, hogy a reális ár 1900 Ft lenne (http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080222-irrealis-arak-az-epitoiparban.html).

Alapvetően ellenzem az irreálisan magas árakat is, de ne csodálkozzunk, hogy 800-900 Ft-os rezsiórabérrel vállalható ipari beruházások után Mari néni szoba-konyháját 250 000 Ft-ért festi ki a "kisiparos".

A rendelet eddigi ismereteim szerint annyit ér, mint a tervezett adócsökkentés. Gyakorlatilag egy építőipari vállalkozó kétségtelenül csődközelbe kerülhet, ha pantomimes módjára kifehéríti magát. Az egészséges vállalkozás színe egyelőre olyan mint az ember bőréé, ha túl fehér, azt jelzi, nemsokára rosszul lesz.

Nicholas Sarkozy, ha minden igaz ezekben a percekben jelenti be, hogy Moszkvába és Tbiliszibe utazik a kaukázusi konfliktus rendezésének ügyében. Délelőtt legalábbis ez az információ szivárgott ki egy francia országos rádióállomás műsorában. Hivatalosan a csúcstalálkozó témája azonban az Oroszország elleni szankciók megvitatása. kérdés nyerhet-e az EU, bármilyen álláspont is születik?

Előrebocsájtom, nem vagyok szakértője a témának, így megeshet, hogy nem jól látom az összefüggéseket, de engem aggodalommal tölt el a helyzet, így ezt a posztomat talán inkább kérdő hangvételűre venném.

Oroszország válaszlépésként a kőolaj és földgáz csapok elzárását helyezte kilátásba.

Oroszország, mint öntudatára ébredő hatalom, markáns lépésekre szánhatja el magát, ennek volt talán első jele a grúz területekre való behatolás. Emellett több szakértő azon a véleményen van, hogy a volt Szovjetúnió egykori tagállamainak EU és USA irányába tett lépéseit az orosz vezetés hajlamos lesz megtorolni, főleg abban az esetben, ha az EU, és USA nem lép fel elég határozottan ebben a konkrét helyzetben, és ilyen formán szabad kezet ad Putyinnak a térségben.

Azonban mi történik, ha megteszik az ellenlépéseket?

Ha Oroszország elzárja a folyékon arany utánpótlást, Európa megbénul. Ha nagyon utópisztikus akarok lenni, felmerül bennem egy "minden mindegy" alapon indított háború, amely Oroszország olajának megszerzésére irányul mind Európa, mind természetesen Amerika részéről, mind az indok, mind a kényszer meglenne ehhez. A kimenetele azonban igencsak kétséges, tekintve hogy Oroszország jelenlegi hadereje igencsak jelentős, miközben hadseregének létszáma finoman szólva is horribilis, és ráadásul az elmúlt évek Putyin által szervezett belső mozgalmainak eredményeként gyanítom könnyen mozgósítható (ha forrásaim nem hazudnak nagyságrendileg 1,3 millió fő stabil állomány, ezen felül 3 millió mozgósítható)! Ha ilyen sci fi történeteket nem rémálmodunk meg, akkor is katasztrófális eredménye lesz az EU számára, ha az olajtartalék elfogy. Természetesen ez első körben a felzárkózó országok gazdaságára lesz hatással. És az sem mindegy, hogy meddig?

Kérdés az is, hogy Putyin meddig hajlandó elmenni? Felettébb gyanús, hogy a kaukázusi konfliktus messzebre mutat, mint dél-Oszétia függetlenségének elismerése. Maga Putyin is kijelentette, hogy amennyiben az EU szankciókat vezet be, történelmi jelentőségű lépésre szánja rá magát. Ezen kívül élezi a helyzetet, hogy az EU álláspontja szerint is az európai-orosz kapcsolat útkereszteződéshez ért.

Na most légy okos, úniós!

Pécs egyik iskoláját életveszélyesnek minősítették korábban, azonban egy másik szakvélemény alapján idén mégis elkezdődhetett a tanév. Az új elemzés szerint az épület még egy évig használható, de csak óvatosan.

Az "óvatosan" kategóriát szabályokkal tették egyértelművé: a gyerekek nem szaladgálhatnak, nem rendezhetnek táncos rendezvényeket, nem vihetnek nehéz tárgyaka(!) az iskolába, és nem lehet használni az iskola beépített hangosító eszközeit hangos zenés műsorok sugárzására. Kilencszáz tanuló kezdte meg a tanévet, persze óvatosan.

Az épület védelmében hozott szabályok átgondolását pár számítással meg lehet tenni. Vegyük úgy, hogy gyermekek hatvan százaléka terheli az épület tartószerkezetét, a többi vagy beteg, vagy lóg, vagy a földszinten tartózkodik. Ez hatszáz diákot jelent, tanárok nélkül. A magyar átlagot semmibe véve,  kisiskolásokról lévén szó, vegyük úgy, hogy egy lurkó 35 kilót nyom átlagban. (Nagyságrendileg, gyanítom, a McDonalds áldásos tevékenysége révén országunk gyermekei nem szenvednek kóros lesoványodásban, tehát igencsak alulbecsültem átlagsúlyukat.) Ehhez vegyük az átlagos menetfelszerelést 6 kg súllyal, azaz 41 kilogrammot. Ez azt jelenti, hogy 24,6 tonna tömeggel terhelik a gyerekek az épületet. Ha az épület statikai szakvéleménye szerint közel van az összeomláshoz, az azt jelenti, hogy a szerkezet gyenge pontjainak teherbírása vészesen közelít a várható terheléshez.

Felmerült bennem a kérdés, vajon mivel tudják a gyermekek a saját terhelésüket nagyságrendekkel felülmúlni, ahhoz, hogy veszélyessé váljon a szerkezet. Vegyük sorra: 

1. ha ugye szaladgálnak az rezonanciát kelt a szerkezetben, azonban ha csupán ettől a rezonanciától összeszakadhat, akkor már régen felelőtlenség megkezdeni az oktatást. Ugyanez vonatkozik a táncos rendezvényekre, és a hangos zenére is

2. ha nehéz tárgyat visznek iskolába - ami általános jelenség-  például a 10 kg tömegű menetfelszerelés mellé, a lyukasórák haszontalan perceit kitöltendő, kovácsüllőt. Élek a gyanúperrel, hogy a diákok egyharmada ezt átlagosan 40 kg-os mennyiségben teszi meg naponta. Ebben benne van az is aki semmit sem visz, de az is, aki apuci negyed tonnás széfjét viszi be technika órára (természetesen kizárólag szakmai gyakorlás céljából, mindenféle fúró és vágóeszközök kipróbálására). Persze ezt mind el is cipelik az emeletre. Ez esetben 8 tonna többletterhelést kapna az épület, ami nagyságrendileg nem lehet választóvonala  egy ilyen funkciójú épület egyben maradásának.

Magyarán ez az épület vagy alapvetően elbírja a terhelést amit az iskolakezdés eredményez, és nincsen szükség a szabályokra, vagy amennyiben nem, hatalmas rizikónak teszik ki a gyermekeket.

Természetesen a riporter kérdésére, miszerint "ha történik valami, ki lesz a felelős", egy tisztviselő azt válaszolta: az iskola vezetése, mert a szabályokat nem tartatták be. Ilyen közegben kezdődhet meg a tanév, természetesen úgy, hogy a tanári kar szánt szándékkal nem hajlandó felújítatni az épületet, szánt szándékka nem hajlandó átköltözni számos épületeinek egyikébe, így csak ők lehetnek a felelősek, ha baj történik. Semmiképp sem a város, vagy a kormány, amiért nincs fedezet egy ilyen épület biztonságossá tételéhez, vagy amiért nem tudnak kijelölni egy másik épületet ami képes lenne befogadni az iskolát. Így legalább, ha tényleg katasztrófa történik, azt lehet majd mondani: Nagyné Kovács Ágnes osztályfőnök nem figyelt eléggé, Kovács Pistike pedig szaladgált.

Új Magyarországot építünk, építeni kell, a régi iskolák úgyis leomlanak maguktól. Csak az a kérdés lesznek-e alatta.

"Gyurcsány Ferenc belefáradt kilátástalan helyzetébe!" - így is kezdődhettek volna az előző napok híradásai Gyurcsány Ferenc jövő évi költségvetésével kapcsolatban.

Persze ez csak az én véleményem, ugyanis nem tudom mire vélni ezt a kamikáze akciót, amit a Miniszterelnök Úr elkövetett maga ellen. Kijelentette, hogy ha megbukik a programja, lemond. Most ezek után kérdezem én, melyik párt fogja megszavazni?

Főképpen annak tudatában, hogy a program amúgy értékelhetetlen (ismét csak szerény véleményem szerint, amit részletesebben egy késöbbi posztomban fejtek ki).

A pártok reakcióiból már most leszűrhető a várható végeredmény: a Miniszterelnök Úr választhat, vagy tényleg távozik a kormány éléről, vagy hiteltelenné válik (ha lehet hiteltelenebbé válnia).

Kérdem én, mire ez a nagy magabiztosság? Jelen politikai helyzetben szerintem Gyurcsány Úr bármit elérhet, ha hozzáteszi, hogy különben lemond. Ha valóban el akarta volna fogadtatni programját, pont fordítva kellett volna nyilatkoznia. "Ha elfogadjátok a programot, lemondok!" Sajnos ebben a formában csak az szűrhető le, hogy ismét magát akarja menteni, nem pedig az adócsökkentés melletti elkötelezettségét.

Emellett feltűnő az is, hogy a gázáremelés idejére időzítették az új program ismertetését. De ez már a jól bevált taktika, nem részletezem.

Szerintem engedjük el a Miniszterelnök Urat, feltételezvén, hogy a program szándékosan sikeredett gyengére. Most egy kérdés foglalkoztat: ki veszi át a stafétát?

Kedves Olvasóm!

Ez a poszt az első írásom. Remélem tetszeni fog, várom az építő kritikákat.

Megláttam egy plakátot ma Budapest környékén. Az állt rajta: Gyurcsány a hibás! Ezzel kapcsolatban volna pár gondolatom, na nem azért választottam első posztom témájának, mert ez akkora horderejű dolog, majd a későbbiekben írok egy posztot arról is, mi vitt arra, hogy blogot nyissak.

Volt egy almalopós reklám majd a végén a felirat: Nem fizetni, csak elvenni? Az adócsalók ezt csinálják! Erre azt mondanám, nagyon kézenfekvő a gondolat, hogy az "adócsaló" szót kicseréljük "kormányra". Helyettesítsük csak be!

Nem fizetni, csak elvenni? A kormány ezt csinálja.

Én mint társadalombiztosított, aggódok, mert az egészségügy haldoklik. A kormány nem tudja finanszírozni, az állampolgárok pénzével akarta kipótolni, majd amikor a népszavazás keresztülhúzta számításaikat, azt mondta a kormány, hát akkor egyétek meg amit főztetek, ha ti nem fizettek, mi sem! 

Én mint munkaadó, keveslem, hogy minden 100000 Ft kifizetett bérből csak 52000 jut az alkalmazotthoz. (A vállakozókat terhelő adókról nem is szólok, nem a saját helyzetem miatt akarok sírni.) 

Keveslem viszont az is, hogy a parkolási díjakból és pótdíjakból csak 5% jut az államkasszába. Sokallom azonaban, hogy minden liter benzin árából 140 Ft az államkasszába jut. Lenne mit felcserélni, és azt mondanám: megértem, hogy fizetni kell a parkolásért.

Egy másik produkció mintha egy nyereménysorsoláson játszódott volna, elsorolta, hogy (nem tudom pontosan idézni) "megnyertük a helyreállított egészségügyet, a magasszintű infrastruktúrát, ... stb" aztán egy másik hang közli velünk, hogy ezt nem lehet megnyerni, ezért tenni kell... "Önnek is!" Mindezt 2 évnyi megszorítás (hagy ne soroljam) után.

A harmadik gyöngyszem a kislány (aki azóta a plakátokon is szerepel) első megjelenése volt, a magyar valóság bemutatása: új építésű lakópark (!) ablakán bezoomoló kamera, kislány ül a gyerekszobában (!), vadonatúj ruhácskákban (!), három halom vadonatúj játék körülötte (!). Alatta az átdolgozott Tavaszi szél vizet áraszt... ez lenne a magyar valóság? Ez az Új Magyarország?

Nem szapulom tovább a kormány marketingeseit, és a Fidesz állandó negatív kampánya mellett néha felüdülés lehet a pozitív hangvétel is, de hát, hogy magyar legyek, hagy ne legyen semmi sem jó.

A jobboldal megnyilvánulásai kicsit egy sémára épülnek: ha az Mszp "a"-t mondott, mi mondjuk "b"-t. Ha az Mszp azt mondja, csökkentjük a sport támogatását, az nem jó, de ha növelni akarná, akkor az lenne a válasz, hogy ez csak felelőtlen költekezés. Orbán Viktor kifejtette, hogy ez a mindenkori ellenzék feladata. Véleményem szerint kicsit félreértette, mi lenne a feladata. Bár én sosem voltam még ellenzéki politikus.

A mostani plakát helyett jobban tetszett volna egy "Gyurcsány elkúrta, de közösen kijavíthatjuk!" Vagy valami.

Csak egy ötlet, a szlogenek, kampányok, reklámok finanszírozására folytatott összegeket jobb lenne talán odaadni valamelyik alapítványnak, sokkal többet érne. Legalább addig, amíg nem jutnak el kicsit magasabb szintre mint az óvodások.